2011. március 28., hétfő
nem tudom
Egy álom, és várod a pillanatot. Azt, ami talán soha nem jön el. Reménykedsz, hiszel, de miben? Azt magad sem tudod. Remegve nézel az órádra, amin a másodpercmutató csiga lassúsággal vánszorog. Próbálod lefoglalni magad, de minden hiába. Az ajtó felé lesel állandóan, hátha belép rajta. Hátha rád mosolyog. Lassan telnek a percek, az órák, de végül el is jön ő. Azonban a mosoly helyett fájdalmas kifejezés ül az arcán. Mi a baj? Szeretnéd megkérdezni, azonban csendben maradsz. Leülsz az asztalhoz, néha rá emeled tekinteted, majd néhány perc múlva távozik is azon az ajtón, amin nem olyan régen belépett. Elment. És te nem tettél semmit. Amire vártál nem jön el. Mit hittem? Teszed fel a kérdést. De válasz nem érkezik rá. Talán csak képzelted az egészet. Talán….
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)