Végszó...

Elegem van az életből, nem akarok élni,
Nem akarok szenvedni, se többet félni
Nem akarok már érezni se jót, se rosszat,
Nem akartam rövid életet, se hosszat
El akarok menni innen, jó messzire,
Emberek nélkül akarok lenni, nem gondolva semmire
Felejteni akarok nyugalomban, csöndben
Erdőben sétálni a sötétben és ködben
Nem akarok vitát, se szidást hallani,
Nem fogok többet senkit sem zavarni
Nem akarok bánatot, nem akarok érzést
A szívem nem bír már el több vérzést
Vérezni lehet, míg az embernek van vére,
De nekem már nincs, eldobom végre
Utálom a világot, zord környezet,
Sötét, borús, borzalmas övezet
Nem találok örömet itt, se boldogságot
Csak megvetést, bánatot, hazugságot,
Vidám szeretnék lenni mégsem tudok
Ezért feladom, és a Halál felé futok
Gyenge vagyok és gyáva nem tagadom
De nem látok semmi okot amiért itt kéne maradnom
Nem tudom, mit érez más, csak azt amit én,
Nem lehetek többé boldog ez már tény
Melankolikus mondanivalóm csak egy szó : Halál
Egy lány aki nem keresi a boldogságot mert sosem talál…